2012. március 12., hétfő

Un heureux évenement (2011)

Kezdem megkedvelni a francia mozit. Talán kissé korai kijelentés lehet ez úgy, hogy mindössze ez a harmadik francia film, amit életemben láttam, de ennek ellenére megkockáztatom, hogy valóban így van. Ismétlem, három francia filmet láttam eddig (Mes chéres études, Intouchables, Un heureux évenement), de magával ragadott a báj, könnyedség, természetesség, ahogy a történeteket mesélik.


Az Urániába sikerült betévednem péntek este, egyedül, miután láttam a heti premierfilmes hírlevélben, hogy játsszák ezt a filmet és rövid netezés után összeraktam, hogy az Urániában lesz úgy, hogy belefér és útba is esik. Persze ha az ember egyedül megy moziba, akkor minden belefér, mert mindegy, mikor, de ez most a másik kérdés. Uránia. Most voltam ott először. Gyönyörű, csendes, elegáns. Drágább, mint egy bevásárlóközpontban található mozi, de más is a hangulata. Itt nincs közepes popcorn menü, de nem is kell, ide filmezni jár az ember, nem gyorskaját rágcsálni.

A film, magyar címén A legszebb dolog, egy francia pár életét mutatja be - közös életüknek azt a szakaszát, amikor várva-váratlanul megérkezik az első közös baba. A film nem akarja azt sugallni, hogy ez könnyű, azt sem, hogy nehéz, azt sem, hogy véletlenül se csináld úgy, ahogy ők teszik. Egy pár, egyetlen párkapcsolat, egyetlen új élet. Szerelem, szeretet, tűréshatárok, önfeláldozás, önmagunk keresése, a másik kínzása 107 percben. Érdemes megnézni, ha már unod a kaptafára készült hollywoodi filmeket.

Nekem egyébként az kedvenc jelenetem az, ahogy megismerkednek és eljutnak az első randiig. Szeretném hinni, hogy létezik ilyen.

Nem szeretnék a történetről mesélni, mert amiatt kell megnézni. Itt az [origo] kritikája.

Nincsenek megjegyzések: