2013. március 30., szombat

Cuccipar a párkapcsolatokban

Szeretném nektek röviden összefoglalni Bagdy Emőke néhány gondolatát, amelyek 2012. szeptemberében, a Család ÉS Karrier? néven rendezett előadássorozat során hangzottak el. Az összefoglalóban bele-belekaptam egy-egy elhangzott témába, érdemes mindegyiknek utánaolvasni vagy csak töprengeni rajta egy kicsit. Mivel nekem ezek az előadások segítettek egy kicsit jobban megérteni a férfi-nő kapcsolatok dinamikáját és az élet működését, abban bízom, hogy gondolatébresztőnek nektek is hasznosak lehetnek.

Felhívnám a figyelmet, hogy a professzorasszony előadásaiban elég erősen jelenik meg a nő és a férfi, mint archetípus, ezért számos általánosításnak ható gondolat olvasható ebben a posztban is. Akinek nem inge, ne vegye magára.

Bagdy Emőke: Párkapcsolat, karrier, gyermek

Egy hagyományos heteroszexuális párkapcsolatban a férfi és a női szerepek ősidők óta leosztottak: a férfi feladata a védelem, a biztonság felépítése, a nőé pedig a kitartás és a családi légkör megteremtése.   A nemek közti különbségek a fizikai felépítésben is jól látszanak: a férfi teste ideális esetben izmos, fürge, ezáltal egyszeri, nagy erő kifejtésére képes, míg a nő teste a hosszútávú feladatokra lett kitalálva - terhesség, szoptatás, raktározás. Emőke szerint többek között ezért szeretik a férfiak a kerekebb nőket, látszik rajtuk, hogy fizikailag képesek életben tartani egy csecsemőt.

A mai 50+ generáció tagjaiban a fenti szerepek leosztása még egyértelműen él, eszerint cselekedtek felmenőik, nagyszüleik. A világ modernizálódásával, az emancipációs törekvésekkel a hagyományos értékrend felborult, a család, mint fő érték helyébe a teljesítmény, a pénz és az anyagi javak léptek. A fiatalabbaknak, az az X-generáció tagjainak (1960 és 1980 között születettek) életére már erősen rányomta a bélyegét a konzumvilág, illetve az elvárás: legyél valaki, anélkül nincs értelme az életednek. Ahogy az egyre fiatalabbak felé fordulunk, az eldobható dolgok és az önmegvalósításra való törekvések egyre nagyobb terek nyernek. Az Y-generáció tagjai akkor tekintik magukat sikeresnek, ha megvan mindenük, fő céljuk az önmegvalósítás, többségük úgy gondolja, hogy egy korán érkező gyerek felborítja az életüket. A legfiatalabb, Z-generáció számára pedig már végképp nem a család, hanem az élmények minél gyorsabb megszerzése a fontos.


A jelenleg virágkorát élő fogyasztói kultúra felborította a hagyományos szerepeket. A "cuccipar" dominál, amelyben minden eldobható, lecserélhető - ha rossz, eldobom, keresek helyette másikat. Ez a mentalitás lassacskán átragad a párkapcsolatokra is, az egymás iránti elköteleződés, kitartás, tisztelet elértéktelenedik. Minden azonnal kell és legyen tökéletes, mert ha nem az, úgyis találok másikat - a problémákat sok esetben nem megoldják, hanem kikerülik.

A helyzetet bonyolítja a félreértelmezett emancipáció: a nők törekvése az egyenjogúságra eredetileg azt jelentette, hogy úgy akartak beleszólni a világ dolgaiba, mint a férfiak - ebből az lett, hogy a nők esetében a siker mércéje ugyanaz, mint a férfiaknál, ebből kifolyólag a nők egyre férfiasabbá lettek, nem fordítanak elég figyelmet a nemi szerepükben lévő feladatukra, nem tudják támogatni a napi harcból hazaeső férfit, nehezen teremtik meg azt a meleg fészket, ahol meg lehet alapozni egy jól működő családot.

Érdekes tendencia, hogy a férfiakban egyre csökken az elköteleződési igény. A szabadságszükséglet, illetve a szabadság fogalmának félreértelmezése azt eredményezte, hogy ameddig csak lehet, a portyázásra törekednek. Az egyik kedvenc gondolatom ehhez kapcsolódóan: a szabadság nem azt jelenti, hogy nem választasz, hanem, hogy azt választasz, akit akarsz.

Természetesen a kérdést nem lehet csak a férfiak vagy a nők számlájára írni, hiszen a sok esetben a gazdasági környezet sem teszi lehetővé azt, hogy egy férfi egyedül eltartsa a családját, kénytelen a nő is dolgozni és ezáltal késleltetni a családalapítást. A másik, hogy a korábbi generációkon is érezhető problémák miatt rengeteg fiatal nem is látja a hagyományos modellt, csonka vagy mozaikcsaládokban nő fel, az anya vagy az apa leterheltsége miatt hibás kötődési minták alakulnak ki. Köztudott, hogy a kisgyermekek kötődési képessége 1 éves kora előtt alakul ki az őt ért élmények hatására - ha a szülőknek nincs rá elég idejük, energiájuk, sérül ez a képesség, amitől számára nehezebb lesz a kapcsolatok létesítése.

A hagyományos családmodell válságban van: az elköteleződés hiánya és a prioritásuk felborulása miatt a tervezett gyerekek alig-alig születnek meg. A tervezett gyerekek megszületésének segítését tűzte zászlójára az előadásokat szervező Három Királyfi Három Királylány Egyesület.



A Család ÉS Karrier előadások egyébként jelenleg is futnak, áprilisban és májusban is lesz még egy-egy a Semmelweis Egyetemen. Itt lehet regisztrálni. 

Nincsenek megjegyzések: