2013. március 16., szombat

Oz varázsereje az, hogy hisznek benne

Sokan kritizálták az Oz the Great and Powerful-t, ami itthon Óz, a hatalmas címmel fut a mozikban, a legtöbb vélemény szerint az egész csak egy túlcsicsázott mesevilág. Ennek ellenér megnéztem és nem bántam meg: a történet nagyon megfogott és bár hosszasan lehetne elemezni a tengernyi összefüggést, csak egy gondolatot szeretnék kiemelni, ami nagyon tetszett benne. Való igaz, hogy a film csillog-villog, de egy igen fontos kérdést jár körbe: nehéz helyzetben kinek és kiben hiszünk, illetve megtaláljuk-e önmagunkban azt a jót, amivel segíthetünk a körülöttünk lévő embereken?

James Franco alakította Oz egy szebb napokat is látott vándorcirkuszban bűvészkedik. Az előadások során nem csak, hogy ügyesen leplezi varázslatnak a mutatványait, de egy-egy beépített kétkedő segítségével megerősíti a nézőket abban, hogy igazi varázsló, nyugodtan elhihetik, amit látnak. Amikor egy kislány és családja, akik hisznek Oz varázserejében, arra kérik, hogy segítsen a bénult lány meggyógyításában, a bűvész meghátrál és kisebb-nagyobb bonyodalmak után egy légballonon kénytelen menekülni. Végül a fekete-fehér világból Oz színes birodalmába érkezik, ahol az azonos nevű varázslót hosszú ideje izgatottan várják. A tét nem kicsi: ha már ott van, neki kell elüldöznie a gonosz boszorkányokat, azonban ehhez előbb fel kell ismernie a saját értékeit is.


Oz a hibái ellenére egy nagyszerű figura. Bűvész, aki le akarja nyűgözni az embereket, aki arcátlanul kihasználja a tehetségét, ugyanakkor mivel tudja, hogy a legegyszerűbb trükköt is könnyedén el tudja hitetni bárkivel, üresnek és a nagyságtól igen távol állónak érzi magát. Ahogy a varázslatos birodalomba kerül, a nagy és csodálatos varázslóként tisztelik, ami ő maga is szeretett volna lenni. Egy ideig élvezi a dicsőséget, ám amikor tetteket is várnak tőle, hajszál híján megfutamodik. Szerintem itt van a film lényege: Oz közelebbi környezetében mozgók közül szinte mindenki látja, hogy nem azt a nagy varázserejű embert kapták, akire Oz szerint szükségük van, vagy aki ő maga szeretne lenni, látják, hogy ez az ember csak egyszerű mutatványos. Ám szép lassan megértetik vele, hogy a birodalom szorult helyzetében nem kell több, csak egy jó mutatvány - ez pedig az ő asztala. Oz végül beveti az igazi varázslatot: saját eszközeivel olyan bűvésztrükköt dob össze, hogy amellett, hogy elűzi a gonosz boszorkányokat, a birodalom népének is visszaadja a hitét a jóban.

Oz varázsereje az, hogy hisznek benne. Sokszor nem kell komoly varázslat ahhoz, hogy teljesüljenek az álmaink, csak fel kell ismerni, mit tehetünk értük - ahogy az ész, a szív és a bátorság is olykor csak hit kérdése.

Nincsenek megjegyzések: